Egy, csak kevesek által ismert ’56-os történet

Szerző:

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeit a már majdnem 70 év óta folyó gondos történelmi kutatások nyomán szinte percről-percre ismerjük, de még mindig előkerülnek újabb dokumentumok, személyes visszaemlékezések, amelyek még teljesebbé teszik a képet. A következőkben olvasható bejegyzés az én visszaemlékezéseimet tartalmazza.

A forradalom ideje alatt én 12 éves voltam, és csak a sajátos körülményeknek köszönhető, hogy a mintegy öt évvel ezelőtt írt visszaemlékezéseim – legalábbis én úgy érzem – egy szűkebb szakmai csoport, a kohász társadalom tagjai számára érdekesek lehetnek, és kiegészítik az adott korszakról eddig megismert történetet.

Mindezt elsősorban az magyarázza, hogy a visszaemlékezés főszereplői a kohász társadalom meghatározó szereplői voltak, nevezetesen édesapám, dr. Verő József, a Metallográfia illetve Fémtan professzora, professzortársa, dr. Geleji Sándor, aki képlékenységtant tanított, és Szele Mihály – mindenki Miska bácsija – aki vaskohászattant tanított, mindannyian a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Mindhármuk életútjáról az interneten részletes adatok találhatók.

Olvass tovább

Levél a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport tagjainak

Szerző:


Küldi: Verő Balázs, a munkacsoport vezetője – 2024. november 2.

Tisztelt munkacsoporti Tagok, kedves Kollégák!

Köszöntöm, mint a munkacsoport alapító tagját, és egyben tájékoztatom, hogy a csoport folytatja a munkát. Engedje meg, hogy tömören összefoglaljam az eddig történteket, amelyek ismeretében kirajzolható a munkacsoport tervezett kutatási és tudományos közéleti tevékenysége folyamatának tartalma és iránya.

Olvass tovább

Előszó a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport munkájához

Szerző:

Az Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottság vezetői és a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport vezetője az új akadémiai év kezdetén úgy gondolják, hogy célszerű visszatekinteni a munkacsoportban eddig végzett munka eredményeire és a munka folytatásának lehetőségére. Azt is elhatároztuk, hogy az anyagtudomany.eu blogon nyilvánosságra hozzuk a munkában részt venni szándékozó kollégáknak írt levelet, amely tartalmazza a kutatási program első szakaszának, az alapszintű koordinációnak a feladatait, megkönnyítendő a hivatkozást.

A munkaprogram közzétételének második céljaként arra hivatkozunk, hogy a koordinált kutatással kapcsolatos, eddig a blogra feltöltött anyagokat körülbelül kétszázan tekintették meg, és így abban is reménykedhetünk, hogy a közös munkához újabb résztvevők csatlakoznak.

Olvass tovább

Hogyan támogathatja a ChatGPT a felsőfokú oktatást?

Szerző:

Szerző: Verő Balázs, Verő Balázsné
A ChatGPT-vel folytatott beszélgetés leiratát szerkesztette: Dobránszky János

1. Bevezetés

Bizonyára nem kell indokolni, miért fontos az a kérdés, hogy miként támogathatja a ChatGPT a felsőfokú oktatást. Tóth László, az Anyagvizsgálók Lapja felelős szerkesztője a nyár végén megkért, írjunk egy rövid cikket arról, hogy mi is az a ChatGPT. Kérésének eleget téve, összeállítottunk egy ismeretterjesztő jellegű írást, amelyben az általános tudnivalókon kívül két anyagtudományi példával szemléltettük ennek a – lényegét tekintve – a nagy nyelvi modellen alapuló számítógépes programok egyikének a képességeit. Kétféle kérdésre kértünk választ: a diszlokációk sokszorozódására vonatkozó kérdést mi fogalmaztuk meg, míg a második kérdést R. W. Hertzberg, R. P. Vinci és J. L. Hertzberg Deformation and fracture mechanics of engineering materials című, 2012-ben megjelent könyve[1] második fejezetének végén szereplő húsz kérdés közül választottuk ki. Már itt hangsúlyozzuk – és ennek az oktatás folyamatában kitüntetett jelentősége van – az angolszász szakkönyvekben az egyes fejezetek végén mindig szerepelnek ellenőrző kérdések, amelyekre az adott fejezet tartalmának alapos ismeretében és némi gondolkodás árán lehet felelni.

Olvass tovább

Elképzelések a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban, az ATTB keretében működő munkacsoport tevékenységéről

Szerző:

1. Előzmények

Az ATTB 2024. február 13-án dr. Verő Balázs, az ATTB és a Prohászka János Alapítvány kuratóriumi tagjának előterjesztésében elfogadta a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban című munkacsoport megalakulására vonatkozó javaslatot. A végső döntést a Műszaki Tudományok Osztálya hozza meg. A munkacsoportban folyó tevékenység koordinálásával az előterjesztőt bízta meg az ATTB. Lényegesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a munkacsoporton belüli tevékenység koordinálásáról, és nem vezetéséről van szó.

A projekt címében foglalt témakör szakirodalma ma már könyvtárnyi terjedelmű. A siker reményében csak akkor foghatunk a munkához, ha a feladatnak legjobban megfelelő kutatási módszert választjuk és alkalmazzuk.

Olvass tovább

Diszlokációs platform

Szerző:

A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályához tartozó, mintegy 25 tagot számláló Anyagtudományi és Technológiai Bizottsághoz – beleértve természetesen a bizottsági tagokat is – pillanatnyilag 170 köztestületi tag tartozik. A bizottsági munka keretében már többször felvetődött az a kérdés, hogy hogyan is lehetne a köztestületi tagokat jobban bevonni a közös feladatok megoldásába. Ennek módjára az MTA többi osztályához tartozó bizottságokban sem alakult ki eredményes módszer.

Olvass tovább

Az MTA májusi közgyűlése fontos határozatokat hozott a tudomány magyarnyelvűségével kapcsolatban

Szerző:

2024. májusának első hétfőjén kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlése. Az alapításának 199. évében járó MTA-nak törvényi kötelessége a magyar nyelv ápolása [1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról ]. A magyar mint tudományos nyelv ápolásának kérdéskörével foglalkozó, az eredeti tárgysorozat szerint 19. napirendi pont, az elnökség javaslatára, előrekerült mint 2. napirendi pont, közvetlenül az elnöki beszámoló után. A közgyűlés két részletben tárgyalta ezt a témakört:

Az első szakaszban a magyar tudományos nyelv használatáról szóló, 2023 végén lezajlott aka­démiai vitafórum ajánlásai alapján terjesztett elő javaslatokat az MTA elnöksége. A közgyűlés elfogadta az akadémiai vitafórum értékeléséről készített jelentést, és elfogadott egy ünnepi nyilatkozatot.

A magyarnyelvűséggel foglalkozó napirend második szakaszában azt az írásos egyéni indítványt tárgyalta a közgyűlés, amelyet a magyar tudománynyelvek megőrzése érdekében nyújtott be előterjesztőként Dobránszky János, Bősze Péter, Verő Balázs, Kontra Miklós és Kaptay György, közel negyven köztestületi, azaz akadémiai tag támogatásával. A közgyűlés előtt két hónappal benyújtott indítványban megfogalmazott öt ajánlás a következő:

Olvass tovább

Javaslatok a magyar tudományos nyelv használatának megőrzéséről, előmozdításáról

Szerző:

A Magyar Tudományos Akadémia 2024. május 6-án, hétfőn tartja 197. közgyűlését, amely kitüntetett figyelmet fordít a magyar tudományos nyelv használatának megőrzésére, előmozdítására. A napirend 19. pontjában egyéni indítványként szerepel a következőkben olvasható előterjesztésünk. Az előterjesztést teljes szövegében változatlan formában közöljük:

„… soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni
szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.”
Kölcsey Ferenc, 1837

Ajánlások a magyar tudománynyelvek védelmére

A magyar szaknyelvek és tudománynyelvek fokozatosan visszaszorulnak a felsőoktatásban, a tudományos minősítésben, a kutatásban és az akadémiai életben. Ez a folyamat veszélyezteti a magyar nyelv és a magyar nemzet megmaradását. Ezért a magyar tudománynyelvek megőrzése napjainkban olyan közügy, amely a Magyar Tudományos Akadémia alapvető kötelessége.

A 197. Közgyűlés az ajánlásaival csatlakozik az MTA elnökének és a magyar nyelv ápolásáért dolgozó bizottságainak a magyar tudományos nyelvek megőrzése érdekében tett erőfeszítéseihez. Ezek elismeréseként és ezek folytatásához kíván a Közgyűlés új lendületet adni azzal, hogy a magyar tudománynyelveket fenyegető veszélyekre rámutatva, azok elhárításának érdekében határozatokba foglalja ajánlásait. 

A Magyar Tudományos Akadémia közel 18 ezer akadémikus és nem akadémikus köztestületi tagján keresztül a magyar tudományos közösség felé fordul, hiszen közös ügyünk a magyar nyelv, a szaknyelvek és nemzeti tudománynyelveink megvédése és folyamatos fejlesztése.

Ezért a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a következő ajánlásokat fogadja el:

1. ajánlás:
Minden tudományterületen szükséges megőrizni és fenntartani magyar nyelvű tudományos kiadványokat[1]. Erre az MTA tagjai és tudományos osztályai fordítsanak különös gondot.

2. ajánlás:
Minden tudományterületen szükséges megőrizni és fenntartani magyar nyelvű tudományos rendezvényeket. Erre az MTA tagjai és tudományos osztályai fordítsanak különös gondot.

3. ajánlás:
A magyar költségvetési forrásokból működtetett kutatástámogatási rendszerekben meg kell szüntetni a kizárólagos angolnyelvűséget. Azokat a pályázatokat, amelyekben minden résztvevő (kiíró, pályázó és bíráló) magyar, magyar nyelven kell beadni.

4. ajánlás:
Magyar kutatók magyar nyelven is rendszeresen jelentessenek meg tudományos közleményeket. Ez legyen feltétele a tudományos értekezések elfogadásának; a vonatkozó elveket és módszereket be kell építeni a tudományos címek odaítélésének eljárásaiba.

5. ajánlás:
A magyar állampolgároknak az önálló tudományos műveiket minden szinten (a tudományos diákköri dolgozattól a doktori (PhD) értekezésen át az MTA doktora cím elnyeréséért benyújtott doktori műig és az akadémikusi székfoglalóig) magyar nyelven vagy magyar nyelven is szükséges megírni, benyújtani, elbírálni, előadni, megvitatni és megvédeni. A magyar nyelvű értekezéseket kiegészítheti (ez egyébként mindig kívánatos a nemzetközi tájékoztatásra), de ki nem válthatja idegen nyelvű dolgozat, értekezés egyidejű beadása.

Az egyéni előterjesztést Dobránszky János, Bősze Péter, Verő Balázs, Kontra Miklós, Kaptay György jegyzik. Az előterjesztéshez az MTA mind a tizenegy osztályáról támogatóként negyven kiváló magyart tudós csatlakozott.

A május 6-i közgyűlési szavazás után az eredményről tájékoztatni fogjuk a tisztelt olvasókat.

Olvass tovább

 „Sic itur ad astra”

Szerző:

A történészek szájából gyakran elhangzik az a sóhaj, hogy „de jó lett volna, ha a vizsgált történet szemtanújával még találkozhattunk volna”. Gondoljunk csak a most 200 éve született Petőfi Sándor születési helyével kapcsolatos vitára, vagy akár arra, hogy Szent István királyunkat mikor és hol koronázták meg. Ezzel az írással az elkövetkezendő korok történészeinek, pontosabban a magyarok űrkutatás-történetét feldolgozóknak szeretnénk segíteni. Célunk csak ennyi, semmi más.

Szerencsére, Farkas Bertalan személyesen, és az általa az űrben végrehajtott anyagtudományi kísérletek tervezőinek és előkészítőinek egy része még megkérdezhető, bizonyíték erre a blogomban Buza Gábor által írt, „Emlékeim a BEALUCA űr-anyagtechnológiai programról” című bejegyzés. E bejegyzésben az is olvasható, hogy én nagyfokú elfoglaltságom miatt az űrkísérletek előkészítésében nem vettem részt. Mindkét állítás igaz, ebben az időben a Vasipari Kutató Intézetben számos kutatási feladat megoldását és a metallográfiai csoport vezetését is irányítottam. Egyszer talán lesz energiám ezeknek a kutatási projekteknek a bemutatására, illetve a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársaival végzett műszerfejlesztések ismertetésére.

Olvass tovább

A Frank–Read-diszlokációforrás a generatív mesterséges intelligencia célkeresztjében

Szerző:

Ez a bejegyzés dr. Verő Balázs és dr. Dobránszky János közös munkája

  1. Bevezetés és előzmények

Már az egyik, mintegy két-három évvel ezelőtt feltöltött egyik cikkben utalás történt arra, hogy a mesterséges intelligencia programok jelentős szerepet játszhatnak majd a műszaki anyagtudomány fejlődésében is [1]. Abban a cikkben a technikai ablak és a technológiai ablak közös paramétermezeje által kijelölt feldolgozási ablak értelmezésekor olvasható a számítógépes modellezés és ezen belül a mesterséges intelligencia (MI) szerepének jelentősége. A MI fejlődésében – amelynek több évtizedes története van – új korszakot nyitott az úgynevezett generatív mesterséges intelligencia (GMI) megjelenése. A döntő változás 2022 novemberében következett be, amikor a felhasználók széles köre számára hozzáférhetővé vált a ChatGPT [2]. Napjainkban már a közszolgálati médiumokban is szinte minden nap hallhatunk ennek a technológiának a legkülönbözőbb vonatkozásairól, de mégis úgy érezzük, hogy a MI és a GMI közötti alapvető különbség nem mindenki számára nyilvánvaló, pedig e különbség ismerete nélkül az utóbbi helyes alkalmazása nem képzelhető el.

Olvass tovább