Verő Balázs

Beszélgetés a ChatGPT-vel S. Tóth László előadása után (2025. március 8.)

Szerző:

Első kérdés:

Egy tudományos szakbizottsági értekezleten az előadó a képlékeny alakváltozásról, az úgynevezett statisztikus diszlokációk és a geometriailag szükséges diszlokációk szerepét tárgyalta. Az ilyen témájú tudományos cikkekben a „statisztikai” jelző mellett „véletlenszerű” („random”) jelzőt is használják. Kérlek, definiáld röviden a diszlokációnak ezt a két fajtáját, és azt, hogy melyik jelző a gyakrabban használt!

A ChatGPT válasza az első kérdésre:

A képlékeny alakváltozás során a statisztikus diszlokációk (SD – statistical dislocations) és a geometriailag szükséges diszlokációk (GND – geometrically necessary dislocations) eltérő szerepet töltenek be:

  • Geometriailag szükséges diszlokációk (GND-k): Ezek a diszlokációk az alakváltozás során fellépő gradiens (például inhomogén nyúlás vagy forgás) miatt jelennek meg. A szemcsehatárok, kemény részecskék vagy egyéb akadályok környezetében halmozódnak fel, és biztosítják a kompatibilitást a különböző régiók között. A GND-k kulcsszerepet játszanak az alakváltozás során keletkező belső feszültségekben és a méretfüggő hatásokban (például Hall–Petch típusú viselkedésben).
  • Statisztikus diszlokációk (SD-k) / véletlenszerű diszlokációk: Ezek azokat a diszlokációkat jelentik, amelyek az alakváltozás során keletkező, de nem rendezett módon, hanem véletlenszerűen oszlanak el a térben. Főként a képlékeny alakváltozás során a feszültségingadozások és az anyagszerkezet sajátosságai határozzák meg az eloszlásukat. Ezek a diszlokációk nem hoznak létre makroszkopikus alakváltozási gradienseket, hanem az anyag teljes képlékeny alakváltozásában vesznek részt.

A terminológia tekintetében a szakirodalomban valóban előfordul a „statistical” és a „random” kifejezés is. Az angol nyelvű irodalomban gyakrabban találkozhatunk a „statistical dislocations” kifejezéssel, de az „random dislocations” sem ritka, különösen akkor, ha a véletlenszerű eloszlásukra helyezik a hangsúlyt.

Te hogyan látod, az előadó melyik terminológiát részesítette előnyben?

Válasz a ChatGPT kérdésére:

Az előadó a statisztikai jelzőt részesítette előnyben, ennek valószínű oka az volt, hogy az ő munkacsoportja az intenzív képlékeny alakváltozással foglalkozik, különösen a keményedési folyamat egyes szakaszaiban fellépő speciális jelenségekkel. E folyamat közben a szemcsehatároknak kitüntetett szerepe van, a textúraképződés folyamatáról nem is beszélve. Ezért figyelmük főleg a GND diszlokációkra irányul, és úgy érezte az előadó, hogy a kétféle diszlokáció szembeállítására szerencsésebb az SD fogalmát használni. Ezzel kapcsolatban még további kérdést is megfogalmazok.

Második kérdés:

Az előadónk munkacsoportja az intenzív képlékeny alakítás egyik speciális esetével, a könyöksajtolással (ECAP) foglalkozik. Úgy tudom, hogy egy új szerszámot is kifejlesztettek, amellyel egyetlen műveletben az eddiginél is nagyobb alakváltozást lehet elérni. Ismered ezt a továbbfejlesztett ECAP-ot?

A ChatGPT válasza a második kérdésre:

Igen, az ECAP (Equal Channel Angular Pressing) egy széles körben kutatott intenzív képlékenyalakítási módszer, amelynek célja az ultrafinom szemcseszerkezetű (UFG – ultra-fine grained) anyagok előállítása szemcsefinomodás révén. A módszer lényege, hogy az anyagot egy derékszög vagy más szög által bezárt csatornán préselik át anélkül, hogy a keresztmetszete megváltozna, így nagymértékű alakváltozást lehet elérni akár többszöri átpréseléssel is.

Az ECAP különböző módosításai között valóban folyamatosan jelennek meg új szerszámgeometriák és eljárások, amelyek célja az alakváltozás intenzitásának növelése vagy a sebesség és hatékonyság fokozása.

Az ECAP továbbfejlesztett változatai közé tartozhatnak:

  1. Többcsatornás ECAP (Multi-Channel ECAP) – ahol az anyag egyidejűleg több csatornán halad át, lehetővé téve nagyobb átformálást egyetlen műveletben.
  2. ECAP-Conform – folyamatos alakítási eljárás, amelynél az anyagot egy görgő segítségével folyamatosan préselik a csatornába, elkerülve a ciklikus be- és kihelyezésből adódó problémákat.
  3. ECAP-Torsion (ECAP-T) – amely az ECAP alakítás közben egyidejűleg csavaró alakváltozást is alkalmaz, ezzel növelve a szemcsefinomodás hatékonyságát.
  4. Incremental ECAP (I-ECAP) – amely az alakítást lépésenként végzi, így csökkenti az anyagra ható hirtelen feszültséglökéseket.
  5. 3D ECAP – ahol az anyag több irányból kap egyszerre nyíró deformációt, így az alakváltozás még intenzívebb.

Ha az általad említett új szerszám egy egyetlen műveletben nagyobb alakváltozást eredményez, akkor az valószínűleg egy kombinált nyíró- és csavaró deformáción alapuló megoldás lehet, vagy egy speciális többlépcsős csatornát tartalmazó eszköz, amely egyidejűleg több elhajlási irányt alkalmaz.

Tudsz esetleg konkrétumokat az új szerszámról? Például van-e róla publikáció, vagy milyen szögű csatornákat alkalmaz?

Válasz a ChatGPT kérdésére:

Kérdésedre válaszolva, megnevezem az előadó személyét, és ha ennek alapján meg tudsz nekem adni néhány publikációját, azt külön köszönöm. Az előadó magyarosan: S. Tóth László.

A ChatGPT válaszának folytatása a második kérdésre:

S. Tóth László professzor, a Lorraine-i Egyetem emeritus professzora, számos publikációt jelentetett meg az intenzív képlékeny alakítás, különösen az egyenértékű csatornás szögpréselés (ECAP) területén. Néhány kiemelkedő munkája:

  1. Ultrafine-grain metals by severe plastic deformation
    Ebben a cikkben Tóth és Chengfan Gu áttekintik az ultrafinom szemcsés fémek előállítását intenzív képlékeny alakítással, különös tekintettel az ECAP technikára.

scholar.google.com

  1. Hardening of pure metals by high-pressure torsion: A physically based model employing volume-averaged defect evolutions
    M.J. Starink és munkatársai, köztük Tóth László, ebben a tanulmányban a tiszta fémek keményedését vizsgálják nagy nyomású torziós alakítás során, fizikai alapú modell alkalmazásával.

gubicza.web.elte.hu

  1. Influence of strain rate on microstructure of pure aluminum in the process of equal channel angular pressing
    G.-P. Zhang és Tóth László közös munkája, amelyben az alakítási sebesség hatását vizsgálják a tiszta alumínium mikrostruktúrájára ECAP folyamat során.

gubicza.web.elte.hu

Ezek a publikációk betekintést nyújtanak Tóth professzor jelentős hozzájárulásába az ECAP és az intenzív képlékeny alakítás területén.

Harmadik kérdés (hozzászólás) a ChatGPT-hez:

Köszönöm a válaszodat. Megjegyzem, hogy ezzel a témával aktív koromban én is foglalkoztam, sőt az anyagtudomany.eu blogomon egy plasztilines ECAP-os fizikai modellezésről is lehet olvasni, és ennek a folyamatnak a kontinuummechanikai tárgyalásáról. Ezzel a munkámmal jó tíz évvel ezelőtt a Központi Fizikai Kutatóintézet pályázatán még díjat is nyertünk. Részletes és tudományos igényű válaszaidat nagyon köszönöm!

A ChatGPT válasza a harmadik kérdésre:

Nagyon érdekes, hogy plasztilines modellezéssel is foglalkoztál az ECAP kapcsán! Ez egy hatékony módszer lehetett a folyamat szemléltetésére és megértésére, különösen a makroszkopikus áramlási viszonyok elemzésében. Ha van esetleg újabb tapasztalatod vagy meglátásod az ECAP fejlesztésével kapcsolatban, szívesen beszélgetek róla!

Szerkesztette: Dobránszky János

Így lesz teljes az ’56-os történet

Szerző:

Előző bejegyzésemet már több, mint 1300-an olvasták, ezért arra gondoltam, hogy édesapám és Geleji Sándor NDK-ból való hazatérésének részleteit László bátyámtól kapott információkkal kiegészítem. Ehhez idézem az eredeti bejegyzés vonatkozó részletét:

„Elsejéről másodikára virradó hajnalban azonban váratlanul megszólalt a telefon, és édesanyánk nagy meglepetésére és örömére, édesapánk szólalt meg a vonal másik végén. Nyilván az első kérdés édesanyánk részéről arra vonatkozott, hogy jól van-e, és hogy hol van. Édesapánk röviden elmondta, hogy útitársának, Geleji Sándornak óbudai lakásáról telefonál, jól van, és még ezen a hajnalon megpróbál gyalog hazajutni. Ez a körülbelül egy, másfél órás túra sikerrel járt, és november 2-án, kora délelőtt megint együtt volt a család. Arra nem emlékszem, hogy nekünk, gyerekeknek édesapánk a hazaérkezése után részletesen elmesélte volna a hazautazás viszontagságait, csak annyit említett, hogy a Deák Ferenc nevű gőzössel érkezett meg az óbudai kikötőbe, és még ezelőtt gépfegyverrel lőtték a hajójukat.”

A leírtak majdnem minden részletben megfelelnek a valóságnak, egy ponton azonban nem. Nevezetesen ott, hogy szüleink, illetve édesapám a gyerekeket nem tájékoztatta a hazautazás részleteiről, pontosabban én nem emlékszem, vagy már elfelejtettem, hogy hogyan is jutottak haza. Ahogy azt már említettem, László bátyám mesélte el nem sokkal 84. születésnapja előtt, amikor meglátogattuk őt a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthonban. Beszélgetés közben megemlítettem neki, hogy a blogomra szeretném feltenni az ’56-os forradalmi eseményekről szóló írásomat. Amikor röviden fölelevenítettük a családdal történteket, és eljutottunk a hazatérés részleteihez, Laci bátyám számos részlettel ki tudta egészíteni a történetet.

Olvass tovább

Köszöntő az ATTB és a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport 2024. november 19-i ülésén

Szerző:

Tisztelettel köszöntöm az ATTB tagjait, a „diszlokációs munkacsoport” alapító tagjait és meghívott kedves vendégeinket!

Bár a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban nevű munkacsoport története az anyagtudomany.eu blogon olvasható, engedjétek meg, hogy néhány mondat erejéig felidézzem ezt a mintegy nyolc hónapra visszatekintő történetet. Teszem ezt azért is, hogy eljussak ahhoz a fogalomhoz, ahhoz a gondolathoz, amelyből kiindulva fogalmaztam meg ennek a köszöntőnek a mondanivalóját. 

Olvass tovább

Egy, csak kevesek által ismert ’56-os történet

Szerző:

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeit a már majdnem 70 év óta folyó gondos történelmi kutatások nyomán szinte percről-percre ismerjük, de még mindig előkerülnek újabb dokumentumok, személyes visszaemlékezések, amelyek még teljesebbé teszik a képet. A következőkben olvasható bejegyzés az én visszaemlékezéseimet tartalmazza.

A forradalom ideje alatt én 12 éves voltam, és csak a sajátos körülményeknek köszönhető, hogy a mintegy öt évvel ezelőtt írt visszaemlékezéseim – legalábbis én úgy érzem – egy szűkebb szakmai csoport, a kohász társadalom tagjai számára érdekesek lehetnek, és kiegészítik az adott korszakról eddig megismert történetet.

Mindezt elsősorban az magyarázza, hogy a visszaemlékezés főszereplői a kohász társadalom meghatározó szereplői voltak, nevezetesen édesapám, dr. Verő József, a Metallográfia illetve Fémtan professzora, professzortársa, dr. Geleji Sándor, aki képlékenységtant tanított, és Szele Mihály – mindenki Miska bácsija – aki vaskohászattant tanított, mindannyian a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Mindhármuk életútjáról az interneten részletes adatok találhatók.

Olvass tovább

Levél a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport tagjainak

Szerző:


Küldi: Verő Balázs, a munkacsoport vezetője – 2024. november 2.

Tisztelt munkacsoporti Tagok, kedves Kollégák!

Köszöntöm, mint a munkacsoport alapító tagját, és egyben tájékoztatom, hogy a csoport folytatja a munkát. Engedje meg, hogy tömören összefoglaljam az eddig történteket, amelyek ismeretében kirajzolható a munkacsoport tervezett kutatási és tudományos közéleti tevékenysége folyamatának tartalma és iránya.

Olvass tovább

Előszó a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport munkájához

Szerző:

Az Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottság vezetői és a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport vezetője az új akadémiai év kezdetén úgy gondolják, hogy célszerű visszatekinteni a munkacsoportban eddig végzett munka eredményeire és a munka folytatásának lehetőségére. Azt is elhatároztuk, hogy az anyagtudomany.eu blogon nyilvánosságra hozzuk a munkában részt venni szándékozó kollégáknak írt levelet, amely tartalmazza a kutatási program első szakaszának, az alapszintű koordinációnak a feladatait, megkönnyítendő a hivatkozást.

A munkaprogram közzétételének második céljaként arra hivatkozunk, hogy a koordinált kutatással kapcsolatos, eddig a blogra feltöltött anyagokat körülbelül kétszázan tekintették meg, és így abban is reménykedhetünk, hogy a közös munkához újabb résztvevők csatlakoznak.

Olvass tovább

Az MTA májusi közgyűlése fontos határozatokat hozott a tudomány magyarnyelvűségével kapcsolatban

Szerző:

2024. májusának első hétfőjén kezdődött meg a Magyar Tudományos Akadémia 197. közgyűlése. Az alapításának 199. évében járó MTA-nak törvényi kötelessége a magyar nyelv ápolása [1994. évi XL. törvény a Magyar Tudományos Akadémiáról ]. A magyar mint tudományos nyelv ápolásának kérdéskörével foglalkozó, az eredeti tárgysorozat szerint 19. napirendi pont, az elnökség javaslatára, előrekerült mint 2. napirendi pont, közvetlenül az elnöki beszámoló után. A közgyűlés két részletben tárgyalta ezt a témakört:

Az első szakaszban a magyar tudományos nyelv használatáról szóló, 2023 végén lezajlott aka­démiai vitafórum ajánlásai alapján terjesztett elő javaslatokat az MTA elnöksége. A közgyűlés elfogadta az akadémiai vitafórum értékeléséről készített jelentést, és elfogadott egy ünnepi nyilatkozatot.

A magyarnyelvűséggel foglalkozó napirend második szakaszában azt az írásos egyéni indítványt tárgyalta a közgyűlés, amelyet a magyar tudománynyelvek megőrzése érdekében nyújtott be előterjesztőként Dobránszky János, Bősze Péter, Verő Balázs, Kontra Miklós és Kaptay György, közel negyven köztestületi, azaz akadémiai tag támogatásával. A közgyűlés előtt két hónappal benyújtott indítványban megfogalmazott öt ajánlás a következő:

Olvass tovább

Javaslatok a magyar tudományos nyelv használatának megőrzéséről, előmozdításáról

Szerző:

A Magyar Tudományos Akadémia 2024. május 6-án, hétfőn tartja 197. közgyűlését, amely kitüntetett figyelmet fordít a magyar tudományos nyelv használatának megőrzésére, előmozdítására. A napirend 19. pontjában egyéni indítványként szerepel a következőkben olvasható előterjesztésünk. Az előterjesztést teljes szövegében változatlan formában közöljük:

„… soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni
szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.”
Kölcsey Ferenc, 1837

Ajánlások a magyar tudománynyelvek védelmére

A magyar szaknyelvek és tudománynyelvek fokozatosan visszaszorulnak a felsőoktatásban, a tudományos minősítésben, a kutatásban és az akadémiai életben. Ez a folyamat veszélyezteti a magyar nyelv és a magyar nemzet megmaradását. Ezért a magyar tudománynyelvek megőrzése napjainkban olyan közügy, amely a Magyar Tudományos Akadémia alapvető kötelessége.

A 197. Közgyűlés az ajánlásaival csatlakozik az MTA elnökének és a magyar nyelv ápolásáért dolgozó bizottságainak a magyar tudományos nyelvek megőrzése érdekében tett erőfeszítéseihez. Ezek elismeréseként és ezek folytatásához kíván a Közgyűlés új lendületet adni azzal, hogy a magyar tudománynyelveket fenyegető veszélyekre rámutatva, azok elhárításának érdekében határozatokba foglalja ajánlásait. 

A Magyar Tudományos Akadémia közel 18 ezer akadémikus és nem akadémikus köztestületi tagján keresztül a magyar tudományos közösség felé fordul, hiszen közös ügyünk a magyar nyelv, a szaknyelvek és nemzeti tudománynyelveink megvédése és folyamatos fejlesztése.

Ezért a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése a következő ajánlásokat fogadja el:

1. ajánlás:
Minden tudományterületen szükséges megőrizni és fenntartani magyar nyelvű tudományos kiadványokat[1]. Erre az MTA tagjai és tudományos osztályai fordítsanak különös gondot.

2. ajánlás:
Minden tudományterületen szükséges megőrizni és fenntartani magyar nyelvű tudományos rendezvényeket. Erre az MTA tagjai és tudományos osztályai fordítsanak különös gondot.

3. ajánlás:
A magyar költségvetési forrásokból működtetett kutatástámogatási rendszerekben meg kell szüntetni a kizárólagos angolnyelvűséget. Azokat a pályázatokat, amelyekben minden résztvevő (kiíró, pályázó és bíráló) magyar, magyar nyelven kell beadni.

4. ajánlás:
Magyar kutatók magyar nyelven is rendszeresen jelentessenek meg tudományos közleményeket. Ez legyen feltétele a tudományos értekezések elfogadásának; a vonatkozó elveket és módszereket be kell építeni a tudományos címek odaítélésének eljárásaiba.

5. ajánlás:
A magyar állampolgároknak az önálló tudományos műveiket minden szinten (a tudományos diákköri dolgozattól a doktori (PhD) értekezésen át az MTA doktora cím elnyeréséért benyújtott doktori műig és az akadémikusi székfoglalóig) magyar nyelven vagy magyar nyelven is szükséges megírni, benyújtani, elbírálni, előadni, megvitatni és megvédeni. A magyar nyelvű értekezéseket kiegészítheti (ez egyébként mindig kívánatos a nemzetközi tájékoztatásra), de ki nem válthatja idegen nyelvű dolgozat, értekezés egyidejű beadása.

Az egyéni előterjesztést Dobránszky János, Bősze Péter, Verő Balázs, Kontra Miklós, Kaptay György jegyzik. Az előterjesztéshez az MTA mind a tizenegy osztályáról támogatóként negyven kiváló magyart tudós csatlakozott.

A május 6-i közgyűlési szavazás után az eredményről tájékoztatni fogjuk a tisztelt olvasókat.

Olvass tovább

 „Sic itur ad astra”

Szerző:

A történészek szájából gyakran elhangzik az a sóhaj, hogy „de jó lett volna, ha a vizsgált történet szemtanújával még találkozhattunk volna”. Gondoljunk csak a most 200 éve született Petőfi Sándor születési helyével kapcsolatos vitára, vagy akár arra, hogy Szent István királyunkat mikor és hol koronázták meg. Ezzel az írással az elkövetkezendő korok történészeinek, pontosabban a magyarok űrkutatás-történetét feldolgozóknak szeretnénk segíteni. Célunk csak ennyi, semmi más.

Szerencsére, Farkas Bertalan személyesen, és az általa az űrben végrehajtott anyagtudományi kísérletek tervezőinek és előkészítőinek egy része még megkérdezhető, bizonyíték erre a blogomban Buza Gábor által írt, „Emlékeim a BEALUCA űr-anyagtechnológiai programról” című bejegyzés. E bejegyzésben az is olvasható, hogy én nagyfokú elfoglaltságom miatt az űrkísérletek előkészítésében nem vettem részt. Mindkét állítás igaz, ebben az időben a Vasipari Kutató Intézetben számos kutatási feladat megoldását és a metallográfiai csoport vezetését is irányítottam. Egyszer talán lesz energiám ezeknek a kutatási projekteknek a bemutatására, illetve a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársaival végzett műszerfejlesztések ismertetésére.

Olvass tovább

A Frank–Read-diszlokációforrás a generatív mesterséges intelligencia célkeresztjében

Szerző:

Ez a bejegyzés dr. Verő Balázs és dr. Dobránszky János közös munkája

  1. Bevezetés és előzmények

Már az egyik, mintegy két-három évvel ezelőtt feltöltött egyik cikkben utalás történt arra, hogy a mesterséges intelligencia programok jelentős szerepet játszhatnak majd a műszaki anyagtudomány fejlődésében is [1]. Abban a cikkben a technikai ablak és a technológiai ablak közös paramétermezeje által kijelölt feldolgozási ablak értelmezésekor olvasható a számítógépes modellezés és ezen belül a mesterséges intelligencia (MI) szerepének jelentősége. A MI fejlődésében – amelynek több évtizedes története van – új korszakot nyitott az úgynevezett generatív mesterséges intelligencia (GMI) megjelenése. A döntő változás 2022 novemberében következett be, amikor a felhasználók széles köre számára hozzáférhetővé vált a ChatGPT [2]. Napjainkban már a közszolgálati médiumokban is szinte minden nap hallhatunk ennek a technológiának a legkülönbözőbb vonatkozásairól, de mégis úgy érezzük, hogy a MI és a GMI közötti alapvető különbség nem mindenki számára nyilvánvaló, pedig e különbség ismerete nélkül az utóbbi helyes alkalmazása nem képzelhető el.

Olvass tovább