„KÖBÜKI SEGÍT" – DR. VERŐ BALÁZS SZAKMAI BLOGJA
Tisztelettel köszöntöm az ATTB tagjait, a „diszlokációs munkacsoport” alapító tagjait és meghívott kedves vendégeinket!
Bár a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban nevű munkacsoport története az anyagtudomany.eu blogon olvasható, engedjétek meg, hogy néhány mondat erejéig felidézzem ezt a mintegy nyolc hónapra visszatekintő történetet. Teszem ezt azért is, hogy eljussak ahhoz a fogalomhoz, ahhoz a gondolathoz, amelyből kiindulva fogalmaztam meg ennek a köszöntőnek a mondanivalóját.
Küldi: Verő Balázs, a munkacsoport vezetője – 2024. november 2.
Tisztelt munkacsoporti Tagok, kedves Kollégák!
Köszöntöm, mint a munkacsoport alapító tagját, és egyben tájékoztatom, hogy a csoport folytatja a munkát. Engedje meg, hogy tömören összefoglaljam az eddig történteket, amelyek ismeretében kirajzolható a munkacsoport tervezett kutatási és tudományos közéleti tevékenysége folyamatának tartalma és iránya.
Az Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottság vezetői és a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport vezetője az új akadémiai év kezdetén úgy gondolják, hogy célszerű visszatekinteni a munkacsoportban eddig végzett munka eredményeire és a munka folytatásának lehetőségére. Azt is elhatároztuk, hogy az anyagtudomany.eu blogon nyilvánosságra hozzuk a munkában részt venni szándékozó kollégáknak írt levelet, amely tartalmazza a kutatási program első szakaszának, az alapszintű koordinációnak a feladatait, megkönnyítendő a hivatkozást.
A munkaprogram közzétételének második céljaként arra hivatkozunk, hogy a koordinált kutatással kapcsolatos, eddig a blogra feltöltött anyagokat körülbelül kétszázan tekintették meg, és így abban is reménykedhetünk, hogy a közös munkához újabb résztvevők csatlakoznak.
Szerző: Verő Balázs, Verő Balázsné
A ChatGPT-vel folytatott beszélgetés leiratát szerkesztette: Dobránszky János
Bizonyára nem kell indokolni, miért fontos az a kérdés, hogy miként támogathatja a ChatGPT a felsőfokú oktatást. Tóth László, az Anyagvizsgálók Lapja felelős szerkesztője a nyár végén megkért, írjunk egy rövid cikket arról, hogy mi is az a ChatGPT. Kérésének eleget téve, összeállítottunk egy ismeretterjesztő jellegű írást, amelyben az általános tudnivalókon kívül két anyagtudományi példával szemléltettük ennek a – lényegét tekintve – a nagy nyelvi modellen alapuló számítógépes programok egyikének a képességeit. Kétféle kérdésre kértünk választ: a diszlokációk sokszorozódására vonatkozó kérdést mi fogalmaztuk meg, míg a második kérdést R. W. Hertzberg, R. P. Vinci és J. L. Hertzberg Deformation and fracture mechanics of engineering materials című, 2012-ben megjelent könyve[1] második fejezetének végén szereplő húsz kérdés közül választottuk ki. Már itt hangsúlyozzuk – és ennek az oktatás folyamatában kitüntetett jelentősége van – az angolszász szakkönyvekben az egyes fejezetek végén mindig szerepelnek ellenőrző kérdések, amelyekre az adott fejezet tartalmának alapos ismeretében és némi gondolkodás árán lehet felelni.
Az ATTB 2024. február 13-án dr. Verő Balázs, az ATTB és a Prohászka János Alapítvány kuratóriumi tagjának előterjesztésében elfogadta a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban című munkacsoport megalakulására vonatkozó javaslatot. A végső döntést a Műszaki Tudományok Osztálya hozza meg. A munkacsoportban folyó tevékenység koordinálásával az előterjesztőt bízta meg az ATTB. Lényegesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy a munkacsoporton belüli tevékenység koordinálásáról, és nem vezetéséről van szó.
A projekt címében foglalt témakör szakirodalma ma már könyvtárnyi terjedelmű. A siker reményében csak akkor foghatunk a munkához, ha a feladatnak legjobban megfelelő kutatási módszert választjuk és alkalmazzuk.
A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályához tartozó, mintegy 25 tagot számláló Anyagtudományi és Technológiai Bizottsághoz – beleértve természetesen a bizottsági tagokat is – pillanatnyilag 170 köztestületi tag tartozik. A bizottsági munka keretében már többször felvetődött az a kérdés, hogy hogyan is lehetne a köztestületi tagokat jobban bevonni a közös feladatok megoldásába. Ennek módjára az MTA többi osztályához tartozó bizottságokban sem alakult ki eredményes módszer.