Az Anyagtudományi és Technológiai Tudományos Bizottság vezetői és a Diszlokáció a műszaki gyakorlatban munkacsoport vezetője az új akadémiai év kezdetén úgy gondolják, hogy célszerű visszatekinteni a munkacsoportban eddig végzett munka eredményeire és a munka folytatásának lehetőségére. Azt is elhatároztuk, hogy az anyagtudomany.eu blogon nyilvánosságra hozzuk a munkában részt venni szándékozó kollégáknak írt levelet, amely tartalmazza a kutatási program első szakaszának, az alapszintű koordinációnak a feladatait, megkönnyítendő a hivatkozást.
A munkaprogram közzétételének második céljaként arra hivatkozunk, hogy a koordinált kutatással kapcsolatos, eddig a blogra feltöltött anyagokat körülbelül kétszázan tekintették meg, és így abban is reménykedhetünk, hogy a közös munkához újabb résztvevők csatlakoznak.
A továbbiakban három témakört érintünk:
- a programban résztvevő intézmények és személyek,
- az eddig elvégzett munka dokumentálható eredményei, az alapszintű koordináció teljesítéséhez szükséges további lépések,
- a középszintű koordináció tervezett célja, iránya.
Bár az első megkeresésünkre mintegy tíz intézmény illetve személy adott pozitív választ, a munkában végül is csak négy intézmény és egy személy kapcsolódott be. Az intézmények mindegyike műszaki egyetem. Sajnálatos módon néhány, az anyagtudományi oktatásban meghatározó felsőoktatási intézmény vagy nem reagált, vagy elmondta, hogy a tananyagban diszlokációkkal meglepő módon nem is foglalkoznak. Bár természettudományi egyetemek fizikai, illetve anyagfizikai tanszékeivel is felvettük a kapcsolatot, sőt személyes konzultációra is sor került, jelenleg még ilyen kutatóhely nem tagja a munkacsoportnak. Abban bízunk, hogy a középszintű, de főleg a felső szintű koordináció során ezek az intézmények is bekapcsolódnak a munkába, segítve annak nemzetközi szintre való emelését.
Külön ki kell emelnünk az USA egyik, űrkutatással foglalkozó magáncégénél dolgozó Fekete Balázs, okl. gépészmérnököt, aki a BME-n szerzett PhD-fokozatot, s értekezésében a diszlokáció kinetikai megoldásaival foglalkozott. Kérésünkre három, diszlokációkkal foglalkozó könyvre hívta fel a figyelmünket, az egyik, melyet pdf. formátumban rendelkezésünkre is bocsájtott, a Prohászka János által írt, a Fémek és ötvözetek képlékeny alakváltozása és mechanikai tulajdonságai című könyv tematikájának megfelelő kérdésekkel foglalkozik, mintegy 800 oldalon. A másik könyv a Theory of the Dislocations, míg a harmadik az Introduction to the Dislocation címet viseli. A diszlokációelméleti könyv harmadik kiadása már a legújabb, a diszlokációk modellezésével kapcsolatos eredményeket is tartalmazza. Ezek az információk bizonyára hozzá fognak járulni a magasabb szintű koordinációhoz.
Ahogy arra már utaltunk, az eddig elvégzett munka eredményeit a munkaprogramban szereplő pontokhoz illesztve tekintjük át.
Az alapszintű koordinációt a jelenlegi helyzet felmérésével kezdtük. Információkat kaptunk az előadók és gyakorlatvezetők személyével, az előadások és gyakorlatok tartalmával, a rendelkezésre álló mérés- és vizsgálótechnikai lehetőségekről és a diszlokációk számítógépes modellezését szolgáló programok, valamint az adott témakörben a mesterséges intelligencia alkalmazásáról. Ezeket az információkat a résztvevők a kért strukturált formában megküldték Szabó Péter Jánosnak, ezzel teljesítve a kutatási program 1.1.–1.4. számú feladatait. A kutatási program indításakor a határidőket tekintve túlzottan optimisták voltunk, és az egyes feladatok teljesítésére szabott szakaszokat a legkülönbözőbb okok miatt túlléptük, ezért a kutatási program irányítói úgy döntöttek, hogy – részben a résztvevők számának módosulása miatt – a további határidőket a résztvevőkkel minden esetben újra egyeztetve jelöljük ki. Ezért határidők már nem is szerepelnek a frissített programban.
A munkacsoportban résztvevők mindegyeke megkapja az eddig elkészült dokumentumokat, egyelőre egy ideiglenes tárolókönyvtárban (itt érhető el), így a résztvevők teljesíthetik az 1.5. pont szerinti feladatot. A program leírásakor nem tértünk ki arra, hogy milyen szintű, BSc, MSc vagy esetleg doktori iskolai előadási tananyag összeállításáról van szó. Ez nyilván attól függ, hogy a beküldött adatok melyik szintet képviselik, illetve ki-ki melyik területen oktat.
Már többször fölmerült, hogy minél előbb szükség lenne a személyes kapcsolatfelvételre, akár kiskonferencia vagy videokonferencia formájában. Ezeknek az előadásoknak a bemutatására kiváló lehetőséget jelenthet egy ilyen típusú rendezvény, hangsúlyozva azt is, hogy erre az alkalomra meghívhatjuk a témában érdekelt, de az adott kutatási programban részt nem vevő intézmények kollégáit is. Erre a konferenciára elkészítjük a résztvevő intézmények adatközlésének értékelését, amely egy összefoglaló jelentésben mutatja be a helyzetet. Ezt a feladatot a kutatási program 2. pontja jelölte meg.
A beküldött adatok előzetes értékelése alapján is látható, hogy a diszlokációkkal kapcsolatos oktatómunka hiányosságai elsősorban a diszlokációkkal foglalkozó gyakorlatoknál, a mérés- és vizsgálati lehetőségek bemutatásánál, illetve a modellezési eljárásoknál mutatkoznak meg. Érdekes módon ezeknek a hiányosságoknak a kiküszöbölésére, eddig tapasztalataink alapján, a ChatGPT alkalmazásával nyílik lehetőség, gondolunk például a hallgatói gyakorlatokon megoldandó feladatokra. Megjegyezzük, hogy az angol nyelvű szakkönyvekben minden fejezet végén vannak problémák, feladatok, és ezek MI-val való megoldása illetve az MI-tól kapott válaszokkal való vitatkozás mindenképpen elő tudja segíteni az egyes oktatási intézményekben folyó oktatás igény szerinti összehangolását, amire például az 1.3. pont utal.
Küldi: Verő Balázs (2024. november 2.)